Az optikai illúziók szórakoztatóak, látványosak és érdekesek. Össze is gyűjtöttünk néhányat, de még mielőtt végiglapoznánk ezeket a trükkös képeket, érdemes felidézni, miért és hogyan lehet átverni a szemünket vagy nem is a szemet csapja be a kép?

A látás tanulása

A csecsemők színlátással születnek, de a mozgás érzékelését tanulniuk kell. Szemeink egy tárgyat eltérően látnak, agyunk feladata, hogy a két kapott képet feldolgozza, így alakul ki a térbeli látás. Ez nagy munka, az idegrendszer komoly fejlődése szükséges hozzá. Jelen tudásunk szerint az újszülöttek egészen 2-3 hónapos korukig külön látnak a két szemükkel és csak 6 hónapos korra alakul ki a térlátás, ám ez sem olyan mint felnőtt korban. A látás tanulásának folyamata körülbelül 6 – 10 éves korra fejeződik be. 

Ez a tanulás, mint a tudás megszerzésének nagy része, tapasztaláson és általánosításon alapszik. Megszokjuk, hogy ami távol van az kisebbnek látszik, és ezt mindig alkalmazza agyunk. A perspektívával pedig remekül lehet játszani, erre remek példa a mélység észleléssel játszó Ponzo-illúzió.

Agyunk megtanulta, a párhuzamos egyeneseket összetartónak látjuk, ha a távolba nézve figyeljük meg őket. Ez és a fent már említett tény, miszerint a távoli tárgy mindig kisebbnek látszik, azt üzeni agyunknak, hogy a képen felül látható vonal nagyobb, mint az alsó. Pedig pont egyformák!

 

Az észlelés határai

 Az érzékszerveink is el tudnak fáradni, túl lehet terhelni a receptorokat. A hosszú távú hatásokról sokat írtunk már mi is, a monitorok és a rossz fényviszonyok kapcsán. Azonban az optikai illúziók készítői is kihasználják ezt, ők a rövid távú, erős terheléssel érik el, hogy a receptorok hamis adatokat továbbítsanak az agynak. Az élénk színekkel operáló vagy épp fekete-fehér ábrák, melyek mozgónak tűnnek ezt használják ki. A túlterhelt receptorok információit az agy így dolgozza fel.

A modern ámítás

Persze nemcsak a szem és az agy, hanem mindkettő átverhető. Ma egyértelműen a kameratrükkök és egyéb technikai megoldások által keltett illúziók viszik a prímet. Az alábbi videóban le is leplezi magát a meglepő képsor megalkotója:

https://www.youtube.com/watch?v=hAXm0dIuyug