Egyre több vállalatot foglalkoztatja a kérdés, miként lehet az intelligens kontaktlencséket tökéletesre fejleszteni, az eddig felmerült problémákat kiküszöbölni? Jelen témában két releváns vállalatot is találtunk, melyek váltig állítják, az intelligens kontaktlencsék fejlesztésében igenis van potenciál.
Elsőként a Mojo Vision vállalat elképzeléseire figyeltünk fel. Az okoseszköz kialakításakor egy fő szempont lebegett szemük előtt: minden hétköznapi tevékenység közben -legyen szó sportokról, zenélésről, előadásokról stb., kényelmes és élvezetteljes lehessen a különleges kontaktlencse viselete. Emellett kiemelendő, hogy a vállalat együtt dolgozik a Columbia Egyetemmel, amely oktatója szerint az eszköz képes lekövetni használója glükózszintjét, ezzel segítve a cukorbetegégben szenvedőket. Több kutatási projekt tervezi még összekapcsolni az intelligens kontaktlencsét egyéb egészségügyi funkciókkal, például a Surrey Egyetem kutatócsapata. Ők egy olyan koncepción dolgoznak, mely a glükózérzékelőn kívül egyéb, szemet érintő megbetegedéseket is diagnosztizál, például hőmérsékletérzékelőt telepítenek az eszközbe a potenciális szaruhártya-betegségek diagnosztizálására. Végül, a projektek résztvevői kiemelték, hogy fontos mérföldkő az okoseszköz életében a rákos megbetegedések diagnosztizálása.
Technológiai háttér, avagy miként is működik az intelligens eszköz?
Az elképzelés szerint az intelligens kontaktlencse idővel képes lesz helyettesíteni az okostelefonokat, az okosórákat, az AR szemüvegeket, sőt az ún. AR headset-eket is. Természetesen, mire a Mojo eljut ezen víziójával a végkifejletig, komoly tőke – munkaerőbefektetésre lesz szüksége. De nézzük is meg, jelenleg mivel büszkélkedhetnek, mely tulajdonságok állnak a potenciális termék tulajdonában:
- egy 14 000 pixeles MicroLED kijelző, a világ legkisebb, mindössze 0,5 milliméter átmérőjű és legsűrűbb, mindössze 1,8 mikronos pixelosztással
- 5GH ultra-low késleltetésű radio az AR-tartalom streameléséhez
- ARM processzor
- a szem mozgásának folyamatos lekövetése, személyre szabott gyorsulásmérőkön, giroszkópokon és magnetométereken keresztül
- orvosi minőségű lencsébe integrált akkumulátorok
- szem által vezérelt felhasználói interfész
Az okoseszköz gyakorlati része pedig a következő: maga a kontaktlencse egy külső vezérlőhöz csatlakozik (amelyet azegyszerűség kedvéért, akár egy nyakláncként is viselhet). E külső vezérlő szerepe elhanyagolhatatlan, hiszen itt mennek végbe a legfontosabb számítási feladatok. Az ’5GH rádió’ azértkerült a képbe, mivel vállalat szerint a Bluetooth-nak túl nagy a késleltetése, így saját megoldáshoz kellett folyamodniuk. Emellett még érdemes beszélni az optikai részről is, ugyanis a termék egy ’icipici’, fordított Cassegrain-teleszkópot tartalmaz, melyet közvetlenül a lencsébe építettek be. Végezetül pedig az eredményről: a fent taglalt eszközöknek és módszereknek köszönhetően egy – bármely más terméknél- 10x hatékonyabb szemkövetést értek el, illetve nagy mérföldkőnek számít az AR termékek életében, hogy a termék lehetővé teszi a szemmel vezérelt felhasználói interfész létrehozását.
„Célunk, hogy egy szuperképességet adjunk az Ön kezébe.” – elmélkedett a Mojo alelnöke, Steven Sinclair a TechFirst podcastban. „Mi alkotjuk meg a világ első, kiterjesztett valóságot biztosító intelligens kontaktlencséjét. Egy olyan eszközt biztosítunk az Önök számára, mellyel az adott AR tartalom csak akkor jelenik meg, ha azt a felhasználó úgy kívánja, és bármikor eltüntethető. Ez a tartalom szó szerint a térben lebeg, és bármely irányból lezárható. A mi termékeinkkel a (teljes) valós világ észlelhető.”
Persze meg kell vallani, eltartott a vállalat számára egy darabig, mire ide jutott. A Mojo Vision 2015-ben indult, és eddig nyolc finanszírozási kört, összesen 204 millió dollárt gyűjtött össze. A befektetők között van az Amazon kockázati alapja, a Stanford StartX alapja, a Motorola, az LG, a Khosla Ventures és a kockázati tőkebefektetők ki-kicsodája.
A befektetői kör száma tehát szépen alakult, míg a hét év a rengeteg kihívásnak tudható be. Például microLED kijelzőt teljesen alapoktól kellett felfejleszteni, ahogyan a vezérlőrendszert és az optikai rendszerét is – mely a kijelző fényét a retina hátoldalára vezeti. Szintén számottevő azon probléma megoldása is, hogy a lencse ne csúszkálhasson, ne forduljon el a szemfelületen, hiszen így a kiterjesztett valóság teljes látképe 97 fokban eltérhet az eredeti, függőleges képtől. Tehát adódtak problémák a szem mozgásának lekövetésében is.
Előnyök a végfelhasználók számára:
Mint a legtöbb vállalat, a Mojo Vision is különböző felhasználói csoportokat jelölt meg terméke értékesítésére. Ide sorolhatók a hobby vagy versenysportolók, akiknek hasznos lehet a készülék, mivel jelzi a teljesítményadatokat, a megtett útvonalat, stb. Egy másik célfelhasználói csoport, a technikusok számára is előnyös az intelligens eszköz használata, hiszen láthatják a repülőgép-motorok vagy az épületek felépítményeinek sémáit. De nemcsak sportolók, szakemberek élvezhetik ki az intelligens kontaktlencse nyújtotta előnyöket, hanem az okostelefonok, okosórák bármely felhasználója. A látáskorlátozottaknak pedig nagy segítségére lehet, ugyanis kiemeli a szintkülönbségeket, az útvonalon felmerülő egyéb balesetveszélyes akadályokat.
Ehhez azonban szükség van egy relay-kiegészítőre, ahogy fentebb említettük.
Ez a relay ugyanis processzorral, memóriával, a kijelzőt működtető GPU-val és az intelligens kontaktlencsével történő kommunikációhoz szükséges rádióval rendelkezik. A relay az az eszköz, ami szemkövetési információkat vesz le az intelligens lencséről, majd meghatározza, hova kell a továbbítani az adatokat a lá.tómezőben.
„Az általunk használt alkalmazások többsége egy olyan tartozékon fut, amelyet szintén a testünkön viselünk valahol a fejünk közelében” – mondja Sinclair. „Ezt nevezzük relay-kiegészítőnek. Beépíthető egy kalapba vagy sisakba, beépíthető egy védőszemüvegbe, vagy akár egy nyakpántba. Viszonylag közel kell lennie a szemhez, mivel a lencsék átviteli teljesítménye nem túl nagy.”
Végül a kihívások és elképzelések résznél felvetődött egy következő, problémásabb kérdéskör: az okoseszköz töltése
Válaszul azt az információt adta a Mojo Vision vezetősége, hogy az intelligens lencsék éjszaka töltődnek, akárcsak egy okosóra, a tisztító/töltő tokban.
Maguk a lencsék kemény és szklerális lencsék. Ez azt takarja, hogy nem a szaruhártyán, a szem elülső részén ülnek – amelyen keresztül látunk – hanem a szklerán, a szemfehérjén. Ez a megoldás kényelmesebbé teheti őket viselőjük számára, hiszen a szaruhártyán rengeteg idegvégződésünk van, ez okozhat a lencsék viselésénél, szúró, nyomó érzetet-tette még hozzá a Mojo képviselete. A választásnál, amelynél az elképzelés szerint az optikusok lesznek a vevők segítségére, kifejezetten figyelni fognak a szem méretére, formájára, majd a szem felületének vizsgálata után a lencse belsejét úgy alakítjuk, hogy az tökéletesen illeszkedjen, tökéletesen felfeküdjön a szem felszínére. Természetesen, ahogy a Mojo Visiont ismerjük, már a használat közben felmerülő problémák megoldásain dolgoznak, hiszen terveznek beiktatni olyan technológiákat, amelyek alkalmasak a szemnyomás mérésére, a szemfolyadék mennyiségének ellenőrzésére, ill. a glaukóma korai jeleinek felismerésére, jelzésére.
Akadnak azonban kritikus hangok is az intelligens kontaktlencsét illetően. Ilyen például további megoldatlan területek, mint az adatvédelem problémájának felszínre kerülése, például, hogyan jelzi a lencse, ha használat közben felvételt készít az utcán egy járókelőről, illetve miként fér majd hozzá egyéb személyes adatokhoz.
A Mojo Vision igyekszik minden felmerülő kételyre válaszolni.
Legutóbbi hozzászólások