A történelem során többször is megesett, hogy kijárási korlátozást, tilalmat rendeltek el. Ez legtöbbször valamely járvány okán, illetve a világháborúk idején fordult elő. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően rengeteg, korábban pusztító járványnak felfedezték az ellenszerét. Ezen pusztító járványok közé sorolható például a pestis, aminek terjedése ugyan nem volt olyan felgyorsult a közép- illetve újkorban, mint amilyen a XXI. században lenne. Óvatosságból az emberek mégis arra kényszerültek, hogy hazautazzanak családi házaikba, és ott vészeljék át a nehéz időket.

Feltaláló karanténban

Így kellett tennie Newtonnak is, akit hazaküldtek a Cambridge-i egyetemről a járvány „tombolása” miatt. Newton számára ez a fajta elszigetelődés nem volt összevonható a pihenés fogalmával, ugyanis ez idő alatt fedezte fel a matematikai analízist, a gravitációt és a modern optikát. Tehát az elszigetelődés, azaz a karantén nyújtott teret Newtonnak a kísérletezésekre és kutatásokra. Mindez 1666 körül történt, amely mondhatjuk, hogy Newton és a tudomány egyik legproduktívabb időszaka volt. Pontosítani a felfedezések évszámát azért nem lehet, mert már 1665-ben felfedezte a binominális tételt, azaz egy összeg, vagy különbség hatványozását. Ezt követően 1666-ban fedezte fel a differenciálszámítást, amely elengedhetetlen a modern fizika számára.

Ezen fontos matematikai és fizikai felfedezések mellett még a gravitációt is meg kell említenünk, amely Newton Woolsthrope-i időtöltéséhez köthető. Newton legendás felfedezése egy almafával kezdődött. A fáról leeső életszerű példa segítségével megállapította, hogy az égitesteket mozgató erő, illetve a tárgyakat lefelé húzó erő ugyanaz. Biztosan állíthatjuk, hogy ezek az analízisek és felfedezések főként a matematika és fizika tudományágak alapjaiul szolgáltak. Így tehát feltehetjük magunkban a kérdést, hogy ha a XVII. században nem söpört volna végig a pestis járvány, akkor vajon hol tartanánk a mai világban?

Forrás: INDEX, ORIGO